A Nemzeti Kamara Színház előadását Erdélytől  a Felvidékig, a Délvidéken át a Kossuth téri forradalomig százezrek látták és hallották.

A címadó tanulmányt Ady Endre írta 1910 –ben és a magyar történelem keserű fin-tora, hogy minden sora és gondolata ma is érvényes.- Nem tudtunk, nem tudunk sor-sunkon javítani, megosztottak, elnyomottak voltunk és maradtunk. Megmaradásunk egyik oka, hogy időnként felbukkannak óriások is közöttünk, akiknek áldozata, élete példa volt és maradt.

Nem életrajzi műről van szó. Az előadás egy magatartásról beszél, egy olyan maga-tartásról, amely ma talán jobban elkelne, mint valaha!

Petőfire minden költő irigy csodálattal néz; azok is, akik kisebbítik. Mit iri-gyelnek és mit csodálnak benne? Azt amit a kiskocsmáros a lovát futtató nagyven-déglősben, a vénlány a színésznőben a boldogtalan Nero Philemonban: a sikert. Petőfi a legsikeresebb magyar költő. Ő fejtette ki a legteljesebben a benne lappangó potenciát; ő az a költő, akit a Megvalósulás fenékig felhörpentett. Ő írta naplójában 1848. áprilisában:

„Borzasztó vasárnapi nép vagyunk! Nekünk mindig ünnep kell, és ha egyszer nem lesz emberünk, akit megünnepeljünk, majd a holdvilágnak viszünk fáklyászenét s csinálunk kivilágítást. Talán azért vagyunk olyan rongyosak, mert mindig ragyogni akarunk.”

 

Szerkesztő/ Rendező: Usztics Mátyás

 

Közreműködnek:
Csobolya József, Herman Gréta, Matoricz József, Mettler Emese , Pelsőczy László, Usztics Mátyás

Valamint a Debrecen Népi Együttes és a Bürkös Banda

 

Koreográfus: Hercz Vilmos és Hercz Beáta

 

BEMUTATÓ: ???

Közérdekű

Sok szeretettel köszöntjük a Nemzeti Kamara Színház új weboldalán. Itt megtalálhat minden fontos információt Rólunk, társulatunkról és előadásainkról.

Könyvek